Az alábbi bevezetőt nem maga Martinus írta, hanem saját magyarázatainak a bevezetője. Kattintson a szimbólumokra a nagyításhoz
Mikor az élet egy misztérium
Kozmikus tudat nélküliség
– 5. sz. jelkép
Az élet egy rejtély azok számára, akik nem ismerik önmagukat. A fizikai világról és a saját testünkről szóló tudás nem elég az örök kérdések megválaszolására.
„Ki vagyok én, honnan jövök és merrefele haladok?”
Intolerancia – a tudatlanság jele
Intolerancia – 3. sz. jelkép
A tudatlanság a saját egyéni életünk misztériumáról következményekkel bír saját magunkra és a környezetünkre. Ez befolyásolja embertársaink megértését különös tekintettel arra, amikor a viselkedésük eltér a mi saját viselkedési moráljainktól. Az egyének, népcsoportok és államok közötti intolerancia (a két csillag) konfliktusokat, háborúkat okoz (lángol a világ).
Embertársaink megértéséhez elengedhetetlen, hogy az ember megértse önmagát. Ez a megértés -azaz az élet misztériumának a megoldása - egy örök világképet kíván.
Minden élőlény halhatatlan
Az élőlény 1
– 6. sz. jelkép
Fizikai érzékszerveink mögött létezik egy láthatatlan tudat - ezek a gondolataink, érzéseink és elképzeléseink. Vágyak, óhajok és az akarat irányítja a tudatot. Ezek mögött található maga az élet - a mi örök és végtelen énünk.
A teremtő - a legfelső fehér háromszög
A bennünk levő élet immateriális, örök és végtelen. Nem mulandó, apró és teremtett részekből áll, ezért elpusztíthatatlan és egységes, határtalan és örök. A csúcs fehér háromszöge jelképezi a teremtmények (teremtettek) létrehozóját, ez az ember legbelsőbb, örökéletű énje - maga a teremtő.
Teremtőképesség - lila színű
A középen levő lila szín jelképezi az én határtalan képességét az örökkévalóság végtelen természetének láthatóvá tételére időben és térben.
A teremtett - függőleges, több színnel jelölt terület
A legalsó több színű rész - primer szellemi természetű - időbeli átélési képességünket, tudatunkat jelképezi, amely változik és fejlődik az életeken át. A fizikai test ideiglenes jellegű teremtett dolog a materiális világban történő élet átélésére. Minden teremtett elpusztul, ezáltal helyet adva az új teremtményeknek. Permanens jelleggel nem a materiális világban élünk, hanem a szellemi világban még akkor is, miközben egy fizikai testben vagyunk. A Harmadik testamentum szerint kettő világban élünk, de jelenleg csak a fizikai világban vagyunk tudatosak. Alvás közben, valamint amikor a testünk „tönkremegy”, a szellemi világban találjuk magunkat. A jelkép felső részét fenntudatnak, az alsót pedig tudatalattinak nevezzük. A tudatalatti kettő részből áll, a napi és az éjszakai tudatból.
A világmindenség egy örök, végtelen élőlény
Hármas elv – 8, 9 és 10. sz. jelképek
Az élet legbelsőbb területe és struktúrája egy univerzális örök elvet képvisel, amely mindenhol jelen van. Istennek és az örök Isten fiaknak (az emberiség) ugyanaz az alapja - az örök hármas elv (Én + alkotóképesség + teremtett). Megismervén önmagunkat átéljük eggyé válásunkat az örök, végtelen, élő világmindenséggel, vagyis Istennel. A körforma mutatja Isten és az Isten fiak örök egyesülését, amit nem lehet szétválasztani.
Fehér kör
Az Ént - az örök, legbelsőbb magvat, szilárd pontot - jelképezi, amely a világmindenség minden teremtésének és változásának az okozója. Isten mindenkiben jelen van. Láthatóvá teszi magát mindenkin keresztül. Valamennyiünknek ugyanaz az Atyja, ezt jelképezi a fehér kör. Benne élünk, mozgunk, mindannyian, gonoszok éppúgy, mint a jók, kivétel nélkül.
Lila kör
A lámpaernyő lyukaihoz hasonlatosan sugározza a fényt - az örökkévalóság és a végtelenség fényét; az anyaenergia (lila) hasítja szét a fényt, a látszólag „egyetlent”, amit a „sokaság” felé sugároz az időn és a téren át. Ez által jelenik meg a kapcsolat Isten és az Isten fiak között.
Több színű kör
Az örök változót és az élet időbeli vonatkozását jelképezi. Ide tartozik a tudat, azaz a szellemi világ és a materiális világ.
Az örök hármas elv: teremtő, teremtőképesség és teremtett - egy szétválaszthatatlan háromságot képvisel. A mikro-, közép és makrokozmoszban a világmindenség lénymilliárdjainak ugyanaz az örök alapelemzése van. A külső különbséget csak az élet variációinak a különböző átélése adja (lásd: következő jelkép). Az emberiség és a földgolyó útja a kozmikus tudathoz (a kis csillagfigura alul), átmenetet jelképez a tökéletes emberi birodalomba, Isten birodalmába itt a Földön, amelyben majd az igazság és nem a hatalom lesz az alapvető minden fontos kérdésben.
Az isteni világterv
Az örök világkép, az élőlény II, az örök Istenség és az örök Isten fiak
– 11. sz. jelkép
Isteni világterv
Istenhez hasonlóan mindannyiunknak örök énje van, amely túlél minden ideiglenest és átmenetit. Halhatatlanok vagyunk, ezért az életeken át szerzett ŧapasztalat mind hasznos. Ez által mutatja magát minden, a szenvedés és a boldogtalan sorsok is, amit átélünk, a végső eredményében, hasznosnak és örömtelinek. Az isteni szeretet megértéséhez meg kell ŧanulnunk a szenvedés értelmét. Az isteni teremtő terv nemcsak szeretetteljesen fejlődik ki, hanem logikusan és tervszerűen is. A szeretet törvény beteljesítéséhez szükséges, hogy a teremtés logikus és célszerű legyen.
Az örök élet alaptörvénye
A tudat átéléseket tárol. Ezek az átélések teremtődnek, ezért változóak és kontrasztokra van szükségük. Kontraszt hiánya esetén az élet nem manifesztálódik. A legalapvetőbb pszichikai ellentét a kellemes és a kellemetlenség.
Ezekből fakadnak a gondolatok a jó és a rossz okairól. A vallásos terminológia definíciója szerint minden jónak az oka az Isten, és minden gonosz forrása az ördög. Az örökkévalóság perspektívájából nézve, a definíció így hangzik: minden jó, és ezek (a jó és a rossz) szükséges komplementjei egymásnak. Hallhatatlanok vagyunk, a szenvedésből és a fájdalomból ŧanulunk. A szenvedés kellemetlen, de szükséges és hasznos. Átéljük a rosszat és a jót is. - A teremtés alternatívája kontrasztok nélkül azt jelentené, hogy semmiféle teremtés nem történne és az élet átélése sem lenne lehetséges. Totális halál és mozdulatlanság uralkodna ott, ahol most az élet fejlődik és virágzik. A fizikai világban átéljük a szenvedés és a sötétség kulminációját. Az ember örökkévaló természete nem sérül meg. A fizikai világ ellentéte a szellemi világ, ahol átéljük a fényt és a minden szeretetet. A kontraszt törvény teljes átláthatósága az ellentétei felett képviseli az örök élet tökéletes és minden szeretettel teli alapstruktúrájának a megértését.
Az élet színtere
Az élet örök átélése olyan, mint egy hat világon - tudatzónán - keresztüli utazás, amelyet hol a sötétség, hol a fény ural; növényvilág (piros színnel), állatvilág (narancssárga színű), embervilág (citromsárga), bölcsesség világa (zöld), isteni világ (kék) és a boldogság világa (lila). E hat zónán át folyik a párbeszéd Isten (fehér csillag és sugár terület) és az örök Isten fiak (külső körök) között.
Növényvilág
Az egyedül megélt élet eseményeire alapozva a tudat kezdi keresni a lehetőséget a külvilágga való kapcsolatra. Jól lakva a szeretet / fény országaiban, felébredt benne a vágy a fizikai világ iránt. A növényvilágban kezdődik az állatvilág ölő elvének zónáihoz való alkalmazkodás. Itt a tudat embrió szakaszban van. A növény csak homályosan sejti a különbséget a kellemes és a kellemetlen között.
Állatvilág
Milliárd évek folyamán, napokon és éjszakákon keresztül, télen és nyáron, esőben és szárazságban a növényi szervezetek fokozatosan hozzáalakulnak a fizikai világhoz a túlélési küzdelemben, a tudatuk a belső világból a külsőbe helyezkedik át - a növény állattá változik (narancssárga); a szervezete egyre nagyobb mértékben függ a fizikai világ küzdelmeitől - támadás és védekezés.
A fizikai világban az egoizmus az alapfeltétele az élet átéléséhez létfontosságú fizikai szervezet életben tartásának. A növényi és az állati szervezetek más lények élelemforrásaként szolgálnak, ezért az ellenség legyőzésének vagy a menekülésnek a képessége elsődleges fontosságúvá válik. Ebben a zónában a fejlődés mozgatórugója az önfenntartás ösztöne, itt finomul át mentális vagy szellemi automatizmussá. A növényektől eltérően az állatok valóságosan átélik a fájdalmat.
Az állatból emberré válás átmeneti szakasza
Az emberek még mindig az állatvilághoz tartoznak. Az állatokhoz hasonlóan a dzsungel élettörvényei szerint élünk - az erősebbnek van igaza. Nincs olyan állat, akinek az ölési képessége felérne a földi ember ölési kapacitásával. Évezredek folytán a humánus világvallások ösztönözték az embereket az ölés és az erőszak abbahagyására. Több élet perspektívájából nézve a humánus képességek az egoista képességeknél későbbi dátumúak, ezért még nincsenek annyira begyakorolva. Sok élet kell ahhoz, hogy a humanitás hatására lecsökkenjen az egoizmus és a túlélési ösztön, és szeretetteljes, megbocsátó érzés vegye át a helyét. Az átmenet szükséges, mivel „ki mint vet, úgy arat”. A gyilkolási erkölcs a saját magunknak okozott szenvedést tartalmazza, amelyben csírázni kezd a humanizmus iránti vágy. Majd idővel megjelenik a mindenszeretet eszméjének és annak intellektuális magyarázatainak az igénye.
Emberi világ
A Harmadik testamentum örök világképének célja, hogy utat mutasson az emberiségnek az állatvilágból kivezető fejlődés utolsó szakaszában. Egy új világba való születés alatt vagyunk. A létezésért való küzdelem során kifejlődött intellektualitás lehetővé teszi az egyre magasabb szintű magyarázatát önmagunknak és a világgal, Istennel való kapcsolatunknak. Az érzések és a felfogás kapcsolatának a harmonizálása folyamán kinyílik a végtelen kozmikus tudat horizontja. Az ember mint kész ember, Isten képmásává válik és lakóivá az igazi emberi birodalomnak (citromsárga terület), ahol a mindenszeretet mindennapi praxis. Itt folytatódik utazásunk az örökkévaló szeretetzónákon keresztül (zöld, kék és lila) a szellemi világokban, ahol az örök körfolyamat kulminál a fény és a boldogság kontrasztjában.
Univerzális világterv
Az örök világterv mind a nagy, mind a kicsi élőlényekre vonatkozik. A fizikai világmindenség, mint élet az életben, van felépítve, lefelé és felfelé a végtelenségig. Minden egymásba fonódik, passzol, mint a fogaskerekek.
Martinus nem véletlenül választotta a két következő szimbólumot a müvének első és hátsó oldalára.
Sötétség
A hátsó oldal jelképét a beavatás sötétségének nevezik – pokol vagy az utolsó ítélet napja
– 19. sz. jelkép.
A gyilkolás elve
A bal oldalról a kép alsó centruma felé mutató nagy narancssárga iv jelképezi a gyilkos cselekedetet (kard), amely a sors törvénye szerint az elkövető ellen fordul (fehér háromszög). A bosszúállás elvét az Ótestamentumban leírtak alapján igy ismerjük: „Szemet szemért, fogat fogért.” Azt aratjuk, amit elvetettünk - élettől életig Kozmikus látószögből nézve látjuk, hogy sorsunkat saját magunk alakítjuk (narancssárga téglalapok), pihenőperiódusokkal a szellemi világokban (citromsárga négyzetek).
A gyilkolási elv következményei
A háborúk, politikai és vallásos küzdelmek, a szegénység, betegség és a szükség - valamennyi az örök életről és a sorstörvényről való tudatlanságnak az oka. Az emberek úgy hiszik, hogy a háborúval békét tudnak teremteni. Az élet örök szeretet törvényének a megértése - „Szeressétek ellenségeiteket és jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, Áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik titeket háborgatnak” - akkor történik meg, amikor a másoknak szenvedést okozó tettek az azt elkövető ellen fordulnak.
A húsevés jól példázza, hogy az emberek „nem tudják, hogy mit cselekszenek”. Minden szenvedés amit más élőlényeknek okozunk, - függetlenül annak nagyságától és attól, hogy azok az élőlények a mikro-, közép vagy makro kozmoszban vannak-e,- visszajön hozzánk, és alakítja a mostani és eljövendő sorsunkat. A vulkán a természeti katasztrófákat jelképezni, mutatja, hogy nem vagyunk teljesen megvédve a makro élőlényünktől, ami a föld. Mi is makro lények vagyunk, ami a szervezetünket illeti. Ha rosszul kezeljük a szervezetünket, akkor olyan környezetbe születünk, amely veszélyes és nem hasznos, megegyező módon azzal a bánásmóddal, aminek a szervezetünkben élő mikroindividumokat vetjük alá. A „gyilkolási elv” sötétségén és szenvedésén áthaladó úton mindig körül vagyunk véve a fénnyel (sugárglória). Ez örökké körülöttünk ragyog, és követei, a próféták, világmegváltók által bevilágítja a sötétségből kivezető utat.
A fény
Borítólapon levő jelkép: A tökéletes ember, Isten képmása
– 23. sz. jelkép
Életadó elv
Ez mutatja be az Új testamentum mindent megbocsátó erkölcsi elvét, ami a fejlődés célja. A kézfogás jelképezi a szeretetteljes ember találkozását az ellenségeskedéssel (a kép bal oldalán levő narancssárga ív), aki azt barátsággal fogadja (a kép jobb oldalán levő citromsárga iv), ami boldog sorsot eredményez annak aki ezt barátsággal fogadja, s annak is aki ellenségeskedik (narancs sárga téglalapok, amelyek közé több és több citromsárga szín keveredik, balról jobbra tartva). Minden szenvedéstapasztalat idővel megnöveli az ember együtt érző képességét, míg végül az ember már csak jót képes cselekedni, a jelképen látható Krisztus alakhoz hasonlóan.
A Harmadik testamentum kozmikus életszemlélete
A fentebbi két jelkép alja (narancs és citromsárga terek a fekete háttér előtt) szemlélteti - a kozmikus életnézetet a sok földi életen át, a sorstörvényt és a fejlődést az állattól az emberig. Látjuk, hogy a Harmadik testamentum alátámasztja az Új testamentum mindent megbocsátó erkölcsét.
Azt aratjuk, amit vetünk
Örök test
– 16. sz. jelkép
Ez a jelkép kozmikus sugár formájú örök testet szimbolizálja - amely mindig tökéletes egyensúlyban van (kereszt), és érzéketlen a halálra és a csonkításra, ami az ideiglenesen felépített szellemi és fizikai testekkel történik. Valamennyi gondolat és cselekedet, kicsi és nagy, körfolyamatokat képez, amelyek visszatérnek saját magunkhoz, az Én-hez (háromszög).
Az örök jelen
Az élőlény sorsívei
– 18. sz. jelkép
A sorsívek összekötik a jelenlegi életet a korábbi és az elkövetkező életekkel. Mai sorsunk a múlt és a jelen cselekvéseinek a következménye, mely újra hatással lesz a jövőnkre. Mostani tetteink (a háromszög alatti lila tér az Én) meghatározza eljövendő életünk minőségét (zöld szín) - hasonlatosan jelenlegi tudatunkhoz és a szervezetünkhöz, amelyek eredményei a korábbi gondolatainknak és a cselekedeteinknek (citromsárga tér). Védtelenek csak azon kellemetlenség ellen vagyunk, amit mi másnak okozhatunk. A bűnök megbocsátásának elve - valóság. A Harmadik testamentum életre és sorstörvényre, azok kozmikus összekapcsolódására vonatkozó magyarázata.
A fizikai szervezet a fizikai világban történő életátélésnek egy kicserélhető szerszáma. A fizikai test - természetes vagy természetellenes okokból történő - elkopása esetén használhatatlanná válik. A halál valójában a szellemi világba való születés, aminek alkalmával megtelünk fénylő átélésekkel és nyugalommal mindaddig, amíg újra kívánunk születni és fejlődésünket ott folytatni, ahol azt abbahagytuk a korábbi földi életünkben. A halál egy illúzió, amely valójában nem létezik.
Reinkarnációs folyamat
Nemi aktus, avagy Isten szelleme a sötétségben
– 34. sz. jelkép
Jézus idejében az embereknek nem volt könnyű az újjászületésről szóló gondolatok megértése. A Bibliában olvashatunk Nikodémuszról, aki megkérdezte Jézust: „Hogyan képes újjászületni egy idős ember? Ő már nem tud visszamenni az anyaméhbe, hogy onnan újjá szülessen.” Évezredeknek kellett eltelni ahhoz, hogy az emberek megérjenek e kérdés kozmikus magyarázatára.
Az alsó nagy körök jelképezik a férfit (balra) és a nőt (jobbra) a nemi aktus kulminációjában. Ezen átélés alatt (lángoló tűz) a partnerek egy hullámhosszban vannak a szellemi tér rezgéseivel. Ilyenformán kapcsolat teremtődik (függőleges vonalak) egy lénnyel (felső kör) a szellemi térben, amely sorsként egybe hangolódik a szülőkkel.
A szerelem szimpátiája bevilágítja a sötétség terét, ahol a küzdelem és a konfliktusok dominálnak, ugyanakkor kinyitja az újjászületés ajtaját. A szerelem egy speciálisan elhatárolt szimpátia, amely küzdelmet és rivalizálást okoz az ellentétes nem tulajdonjogán. A százszázalékos férfi vagy nő számára a minden szeretet organikusan lehetetlen. Az igazi felebaráti szeretet átélése nem akarat kérdése, hanem a szimpátia képességének az érettségétől függ.
Krisztus a példa erre a tökéletes szeretetteljes megbocsátó képességre, aki a keresztre feszítése alatt kulmináló szenvedése ellenére képes volt imádkozni a hóhéraiért: „Bocsáss meg nekik, mert nem tudják mit cselekszenek!” (Lukács evangéliuma 23:34). A képesség a felebarátunk szeretetére nemtől függetlenül, organikus alapon nyugszik, amelyet a minden élőlényben létező masculin és feminin pólusok összjátéka ad. Ezek a kozmikus okai a szexualitás különböző megjelenési formáinak és a tévutaknak, a kész emberré válás útján.
A szellemi szülő elv
Világmegváltó elv
– 2. sz. jelkép
Az emberiség az állattól (narancsszínű háttér) emberig (citrom sárga háttér) való fejlődés során nincs magára hagyva. A saját magát fenntartani képtelen kisgyermekek szeretetteljes gondozásához és felneveléséhez hasonlóan az emberiség is útmutatást kap egy szellemi szülő elven keresztül, ami a világmegváltó elv.
Isten (fehér csillag) valamennyi élőlényt előre, felfele vezeti ennek a szellemi szülőelvnek a segítségével (sugarak). Az alacsonyabbtól a magasabb tudatig tartó fejlődés alatt (lépcső ábra) eszméket és előírásokat kapunk, amelyek zseniálisan passzolnak az aktuális fejlődési fokhoz.
A világmindenség él és gondolkodik
Isten szelleme a víz felett
– 1. sz. jelkép
Isten mindenható és mindenszerető tudata áthatja a világmindenség egészét, ami a tökéletes megnyilvánuláshoz és alkotáshoz vezet (lángoló kereszt). A világmindenség él és gondolkodik. Élet és gondolatok sugározzák át a mindenséget. Ezek a gondolatok kozmikus világimpulzus formájában mutatkoznak meg, melyek a különböző kultúrkorszakokat alkotják. A dupla kör jelképezi a földet és az emberiséget, amely kapcsolatban van három kozmikus gondolattal - világimpulzussal.
Legalul - az ősemberek tudata és kultúrája.
Középen - ez az impulzus támogatást ad az embereknek a hit stádiumában, és hatással van az emberek kulturális megnyilvánulásaira. Az Ó-, és az Új testamentum tradicionális felfogása ehhez a világimpulzushoz tartozik.
Legfelül - a kezdődő vallástalanság jegyében a materiális és szellemi tudomány, nemzetköziség, modern művészetek, technika, építészet és zene, ugyanúgy mint boldogtalan házasságok, szexuális abnormitások, elmebetegség és politikai zűrzavar, tanúskodnak az egyre gyorsuló szellemi fejlődési folyamatról.
Ez a materializmus egy ideiglenesen feltűnő jel csak. A felebaráti szeretet intellektuális magyarázata kozmikus elemzések formájában simítja majd el a hit és a tudat közti konfliktust, s az emberiség szívvel és megértéssel fog kapcsolatba kerülni az élet szellemi oldalával.
A következő három jelkép mutatja a tudat fejlődését az állattól a kész emberig, a nacionalizmusból az internacionalizmus felé tartó fejlődésben.
Út a béke világába 1: nacionalizmus
Tökéletlen embervilág
– 24. sz. jelkép
Az állatvilágban mindig az erősebbnek van igaza. Ez a képesség automatikus funkcióként működik, és minden szinten minden kapcsolatot áthat az emberek és a nemzetek között.
A világ különböző nemzetekre van felosztva (különböző formájú alakzatok), amelyek kisajátítják a természeti erőforrásokat. A kormányaik (nyilak) a hatalomért küzdenek, különös tekintettel a gazdasági és a katonai hatalomra. Még mindig magas fokon gyakorolják az ölés, gyilkolás elvét, bosszúállás és büntetés formájában (a kettő narancs színű csillag), mind a külső, mind a belső igazságszolgáltatásukban.
A következőkben láthatjuk, hogyan halad a világ a humanizmus és a béke felé (sugarak és - a legfelül levő fehér csillag).
Út a béke világába 2: következmények
Az emberiség karmája
– 25. sz. jelkép
Az államok cselekedetei is alá vannak vetve a sors ŧörvénynek. Az állatias hajlamok egy speciális szellemi kisugárzást erősítenek meg (a kör narancsszínű része), amely egy ugyanolyan sötét szellemi karmát vonz magához (lángok). Azt aratjuk, amit elvetettünk. A jobbról és balról levő ŧerületek a különböző karma hatások minőségét jelképezik. Bal oldalon az azonnali „halál” pillanata, amely az emberek és állatok megölésekor következik be. Jobb oldalon a fájdalmakkal telitett szenvedés karmát mutatja, a hosszú, nyomorúságos életet, betegségek, szenvedések formájában.
Az ötágú csillag a vallásos elvet jelképezi, amellyel Isten utat mutat az embereknek, és a humánus vallások (sárga tér) által kivezeti őket az állatvilágból a minden szeretete felé, ami később átmegy a szellemi tudományba (fehér tér). Ennek a folyamatnak mostanában már sok eredményét látjuk, a szociális gondoskodás, művészet, építészet, irodalom, tudomány és technika területein (a kör kék fényű területe).
Út a béke világába 3: a világ egyesült államai, „egy nyáj és egy pásztor”
Eljövendő tökéletes embervilág
– 26. sz. jelkép
A fejlődés célja a földön
A keresztény tanítás arról szól, hogy „új menny és új föld ’fog teremtődni, s a földön megvalósul a béke és a szeretet országa. A Harmadik testamentum megerősíti ezt, viszont nem csoda által történik mindez egyik napról a másikra, hanem a fokozatos fejlődésen keresztül.
Az eljövendő tökéletes földi embervilágban az államok - egyéni individuális különbözőségeiket megtartva - régiókká váltak (zöld tér). A korábbi vallásos elképzelések (narancs és citrom sárga sugarak) lecserélődtek az istentől való tudásra és a fejlődés folyamatára (fehér sugár). Ez a tudás egyesíti az embereket minden különbségükben, és a szellemi alapjává válik a szeretet világnak itt a földön.
Kezdetben a világ kormányában (középen levő sárga nap) a föld valamennyi kompetencia területének a legkiválóbbjai képviseltetnek, akik szabad választásokon keresztül kerülnek oda be. A későbbiekben ez a kormány kozmikus tudatú lényekből áll majd (kék csillag).
Tények:
• Általános leszerelés. Egy világállam minden kihívást belpolitikai tényezőként kezel. Kezdetben egy ún. világrendőrség a belbiztonság garanciája.
• Egy nyitott legfelsőbb törvény és bíróság, amely érzékeli a különbséget a bűntény és az abnormitás között, ismeri a fejlődés monitorát, és csak humánus nevelési módszereket alkalmaz.
• A pénzrendszer megszüntetése, és a természeti erőforrások magántulajdonának megszüntetése a világállam javára. A korábbi üzleti elv, ami lehetővé tette - csalás útján - kis üzleti érték nagy értékké történő cseréjét, lecserélésre kerül egy isteni üzleti elvvel, ami egyforma értékek cseréjén alapul.
• Az emberek fizetése ledolgozott munkaidő alapú (a pénz eltűnik).
• Egy alap tartalmazza a gyermekkori, időskori, beteg periódusok támogatási összegét.
• A gépek megszabadítják az embereket az átoktól: „Arcod verejtékével eszed a kenyeret1…”. Lesz idő a szellemi műveltség, művészet és a humán kultúra kifejlesztésére.
• Igazság uralkodik a hatalom felett minden területen. A világállam vezetése intellektuális érzés és humánus intelligencia - felebaráti szeretet alapú.
Megvalósul a földön a Biblia jövendölése az egy nyájról, egy pásztorról - egy nép egy Istennel és egy igaz vallással.
Materiális és kozmikus világkép közti különbség:
Materiális vagy halott világkép
Materiális vagy halott világkép
– 22 A sz. jelkép
A világmindenségről alkotott jelenlegi szemlélet alapja egy halálkultusz. Egyre több ember csak a fizikai aspektusát látja a valóságnak. Ezzel a materiális perspektívával zseniális gyakorlati és technikai segítő eszközöket alkothatunk, amelyek viszont semmi tudást nem adnak az élet élő szellemi oldaláról. Sokan azt hiszik, hogy az élet azonos az anyaggal, tehát a halálban hisznek. Ilyen materialista látószögből szemlélve az életet, az imádkozás naivitásnak látszik. Ezért ez a fontos kommunikációforma az Istennel erősen lecsökkent.
Élő szellemi világmindenség
Az örök kozmikus, organikus kapcsolat Isten és az Isten fiak között 2
– 22. sz. jelkép
Látjuk, hogy a szellemi világok létezését mutató kérdőjel lecserélődik fenntudatunk jelképére, amely az örök immateriális ént (háromszög) és annak örök alkotóképességét jelképezi. A sárga, zöld, kék és indigó színekkel jelzett szellemi világok szimbolizálják Isten primer tudatát. A sötétség kulminációján a fizikai világokba átjutott emberek a piros és narancs színű részekben vannak. Eképpen marad fenn Isten tudata örökké kulminálódó minden hatalomban és minden szeretetben.
A kész emberek Isten (gondviselés) képmásaként az ő legjobb szerszámai, akik a sorsteremtést irányítják az alsóbb szinteken levő tökéletlen fizikai világokban.
Ima
Az örök kozmikus, organikus kapcsolat Isten és az Isten fiak között 1
– 21. sz. jelkép
Az ima fejlődési folyamata
Ez a szellemi világgal folytatott beszélgetés az állat szívszaggató halálüvöltéséből fejlődött az Istennel folytatott tudatos, közvetlen beszélgetésig, amelyet mi Jézus kereszten mondott imájából ismerünk:
„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekszenek!” A jelkép bal oldali négy területe mutatja a több istenhitből induló fejlődést az egyetlen, mindenható Istenig, valamint az ateista felfogást, és a kész ember tudatos, közvetlen kapcsolatát Istennel. A háromszög mögötti sárga és zöld színek jelképezik az ember egyensúlyát az intelligencia és az érzék között, balról jobbra a tökéletesség felé.
Miképpen történik a kommunikáció
Baloldalon alul a szellemi védőangyalok vannak, ők Isten hallószervei, akik a fizikai tér legkisebb sóhaját is érzékelik, választ és segítséget közvetítenek (citromsárga háromszögek). Képességeihez mérten mindenki képes védangyalként szolgálni embertársai felé a megtestesülések (inkarnációk) között. A szellemi térrel levő megszakítatlan kölcsönhatás különböző formái az ima, az alkotó ember inspirációs helyzete, a médiák használata és - amit a tökéletes ember ural, - a közvetlen tudatos kommunikáció.
Egy az Atyával
A Harmadik testamentum életmagyarázata szerint az ember kapcsolata egy párbeszéd az örökszerető, mindenhol jelenlevő Atya, és az ő fiai, lányai között. Az önzetlen gondolkodás eggyé teszi az embert Istennel. Ezzel az imával „… ne az én akaratom, hanem a tiéd legyen!” az imádkozó egyesül Isten akaratával, átéli az ima fensőséges mentális mágiáját. Isten válaszol az imára, mind belső, mind külső történéseken keresztül, új megértés, új gondolatok tömege és életerő folyik be általa a tudatba. „A rosszat a jóval való elfogadás” -ának a képessége által fejlődik ki a mindenszeretet.
A kifejlődött ember harmóniában van minden élővel, s azt mondja: „Én és az Atya egyek vagyunk” (János evangéliuma 10:30).
© Martinus kozmikus jelképeit törvény védi. Copyright: Martinus Åndsvidenskabelige Institut i København.